Nászúton - potyautasként
… mert hát mit is keresnék én nászúton ilyen fiatalon?!
Kedves Szüleim olyan rendesek voltak, hogy rögtönzött nászútjukra engem is magukkal vittek. - Hogyan is bírtak volna ki három napot nélkülem?! 
Az Őrségben töltöttünk három napot. Ispánkon szálltunk meg egy pöpec gerendaházban.
Ispánk egyébként egy tutti jó hely, nincs nagy forgalom az utcákon (abból is csak kettő van), barátságosak az emberek, nem laknak egymáshoz túl közel, sok kedves állatka lézeng a faluban, és nem utolsósorban szép kis portákat és házakat bámulhattunk meg sétáink során. Mondtam is Apáéknak, hogy szívesen ideköltöznék…
Megnéztük a Pityerszert, a veleméri templomot, egy vadászati kiállítást, meg pár kafa kajáldát is. Sokat sétáltunk, jókat aludtunk, szippantottuk a tiszta levegőt, csodáltuk az őszi színpompát.
Elég jól éreztem magam, tök jó volt, hogy Apa végig velünk volt, Anyának sem kellett főzni meg a többit, ráadásul velem sem volt semmi gondjuk, mert mintababa voltam. Hazafelé voltam egy kicsit nyüszi-nyafi, mert még maradtam volna pár napot, de nem bírtam elmagyarázni Apáéknak, pedig igen hangosan próbálgattam.
